A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény, a rizs, a búza, az árpa és a köles mellett az 5. szent növény. Termesztése Kínában kezdődött el. A hüvelyesek közül az egyik legértékesebb növényünk, amely a nagy biológiai értékű beltartalma miatt emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. A szójamag 36-42 % fehérjét és 18-22 % olajat, valamint különböző vitaminokat /A, B, E, K, stb./ és biológiailag aktív vegyületeket is tartalmaz. A fehérjék közül legnagyobb mennyiségben találhatók a szójában.

A szója és a történelem
Kína déli részén és Mandzsúriában már több mint 4 ezer éve termesztik. Innen terjedt el Ázsia és a világ más részeibe. Európában csak a XVIII. században kezdett meghonosodni. A hazai hasznosítás még később kezdődött, csak a múlt század végén indultak el a kísérletek, de rendszeres termesztésre csak 1935-ben került sor. Jelenleg is sok szóját termesztenek Kínában, de a világ legnagyobb szójatermesztő országa ma már az USA, ahol évente mintegy 20-24 millió hektáron termesztik. Történelmi dokumentumok alapján a szója Európában történő nagyarányú honosító munkája Haberlandt Frigyes munkásságához fűződik, aki 1875 - ben Kínából, Japánból, Mongóliából, a Kaukázusból és Tuniszból kapott 20 szója változattal Magyaróváron kezdte el ezt a munkát. Hazánkban is egyre nagyobb területen vetik és feldolgozása is egyre nagyobb arányú. A nyolcvanas évek végén kezdték el "húspótlóként" reklámozni, magas fehérjetartalma miatt. Talán éppen azért nem terjedt el szélesebb, mert a szójának bizony szója íze van, nem hús íze.

A szója összetétele
A szójafehérje aminosav összetétele alapján biológiailag majdnem teljes értékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak megtalálhatók benne. A szójaolaj - amelynek igen sokféle felhasználási lehetősége van, pl. kitűnő minőségű étolaj - a félig száradó olajok csoportjába tartozik. A többi hüvelyes növényhez hasonlóan nem csak a szójamag, hanem az egész növény gazdag fehérjében. Ezért a szója szálas- és tömegtakarmányozás céljára is termeszthető.

Szójatermés
A szója vetésterülete növekvő tendenciát mutat az utóbbi években, és 40-45 millió ha körül van világviszonylatban. A termőterület növekedését egyébként a szója széles körű felhasználhatósága indokolja. Emberi táplálkozásra legnagyobbrészt Kínában, Japánban és Óceániában használják. De az utóbbi években világszerte, így Európában is növekszik a szója közvetlen emberi táplálkozás céljára való felhasználása. Elterjedőben van a szójával dúsított - szója adalékú - élelmiszerek /szójás kenyér, édességek, húskészítmények, margarin, stb./ előállítása.

Hol használják még a szóját?
Az élelmiszeriparon kívül felhasználja még a szóját a festékipar, a műanyaggyártás és a gyógyszeripar is. De a szójatermesztés legnagyobb jelentősége mégis az, hogy az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara az állattartásban és hizlalásban nélkülözhetetlen fehérjetakarmány. A szója takarmány értékénél fogva nagyon értékes növény és nélküle ma már elképzelhetetlen a modern állattenyésztés. Az iparszerű hús- és tojástermelésben pedig a korszerű takarmányozás egyik elengedhetetlen feltétele az extrahált szójadara megfelelő mértékű felhasználása. Ezek alapján megállapítható, hogy a hazai szójatermesztés jelentősége a felhasználás és takarmányfehérje szempontjából igen nagy.