Csicseriborsó

A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és kedvelték. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedése után kezdték el termeszteni. Ez a növény a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Elő- és Közép-Ázsiában a mai napig fontos élelmiszer maradt. Európában, így Magyarországon sincs túl nagy hagyománya. Napjainkban azonban a többi "elfeledett" növénnyel együtt újra felfedezik. Ezért érdemes jobban megismerni és fogyasztani.

A csicseriborsó, vagy más néven bagolyborsó, egynyári növény. Szára négyszögletes, többé-kevésbé elágazó. Levelei páratlanul szárnyaltak. Az étkezésre használt változat virágai fehérek, túlnyomóan önbeporzóak és egyedülállóak. A terméshüvelyek világos-vörösessárgák, ellipszis alakúak, szőrösek. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető.

A csicseriborsó jelentős élelmirosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul továbbá a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást, ezért cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer.
Jelentős fehérjetartalma miatt kisgyermekek, várandós anyukák, sportolók és idősek, valamint vegetáriánusok étrendjébe illeszthető.
Alacsony zsír- és magas rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk erről a növényről.
Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmirost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon.
Közepes mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású karotint és E-vitamint, melyek a rosszindulatú daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, továbbá az öregedés késleltetésében játszanak szerepet. Folsavtartalma hozzájárul a normális vérképzéshez, valamint a terhesség alatt a velőcsőzáródási rendellenességek mérsékléséhez.
100 g csicseriborsó energiatartalma: 1292/314 kJ/kcal; fontosabb tápanyagai: 19,8 g fehérje, 3,4 g zsír, 48,6 g szénhidrát, 9,5 g rost.

Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és 10-12 órára be kell áztatni. Az így előkészített magvak főzési ideje 60-90 perc.
Indiában megfőzve curry-s ételekhez használják, vagy lisztté őrlik és nemzeti ételeket (pakorát, bádzsit) készítenek belőle.
A (beáztatott) csicseriborsó jól csírázik. A csíráztatáskor szénhidrát bomlik le, csökken a zsírtartalom, nő a fehérjetartalom, valamint a C- és a B-vitaminok aránya.
A csírája nem használható fel nyersen, mert emészthetetlen fehérjét (phasint) tartalmaz. Fogyasztás előtt le kell öblíteni, majd 5 percig előfőzni (blansírozni), vagy kevés zsiradékon meg kell párolni.
A csicseriborsó csíráztatása házilag 18 oC-on történhet és naponta 2-3- szor hideg vízzel meg kell öntözni. 3- 4 nap után "szüretelhetünk". 3 evőkanál magból kb. 9 evőkanál csíra lesz.