A tavasz meghozta a kedvünket, hogy újból a kertbe, a természetbe menjünk.
Úgy gondoltam, hogy jó lenne egy olyan fórum, ahol ezekről a dolgokról is beszélgethetnénk és képekben is megmutathatnánk a saját kertünket, egy-egy szép tájat vagy akár egy kirándulás emlékét is.
Itt ötleteket adhatunk és kaphatunk, hogy merre érdemes elmenni a családdal, de arra is, hogy a kertben mit, hogy érdemes csinálni, hogy minél szebb lehessen kinek-kinek a saját kis "természet-birodalma". Ez természetesen egy balkonládányi virágról is szólhat, így remélem azok is kedvet kapnak a fórum olvasásához és az íráshoz, akiknek nincsen nagyobb kertjük.
Várom itt is jelentkezéseteket, ötleteiteket és számítok a megszokott segítőkészségetekre is :-)) Üdv, Margit
Tudod, az élet is minden örömével és nyomorával egy nagy mese. Aztán, amikor az ember a realitásokkal szembesül és egyre több hátulütővel kell megküzdeni, akkor vége a mese jellegnek és marad a puszta, sivár realitás. Amin az ember vagy úrrá lesz vagy tovább álmodja, de bele is lehet roppanni. Addig jó, amíg az embernek álmai vannak, ugyanakkor megmarad a realitások talaján.
Köszönöm az együttérzést, a velem álmodást.
Julika, köszönöm hogy drukkolsz értem. Jó lett volna a storyt tegnap folytatni, mert akkor több lett volna benne a mesejelleg. Ma már az árnyoldalak is jobban körvonalazódtak.
Egy bizonytalan rabló és tékozló gazdaságban nem lehet hosszabb távban gondolkodni, mert túl sok a kalkulálhatatlan tényező. Itt egy köznapi ember 5-ös lottója is egyik napról a másikra semmivé válhat.
Amíg csak magamra volt gondom, könnyebb volt döntéseket hozni. Most viszont itt is lényegesebb kompromisszumokban kell gondolkodnom, holott a lehetőségek szélesebb skáláján válogathatok, hisz most már nem csupán önmagamra számíthatok elsősorban. Ehhez hozzájárul még egy támogató pozitív környezet s az új befogadónak tűnő közösség.
Aztán ott van az idő is, ami az embert az évtizedek során igen megtépázza. Nem volt nehéz megérteni, hogy a 45 fokos lejtőre épített házikót egy idő után már csak a völgyből szemlélhetem, hogy a fáradságos munkával megtermelt javaknak ott - de máshol is - nem ritkán csupán maradványai vigyorognak vissza teremtőjükre.
Nagyon szeretem a meséket, de csak ha jó a vége. Elképzeltem, milyen érzés lenne nekem , ha erre a házra találtam volna, amikor szeretnék egy kertet, kis házzal. Ismerős környezet, kedves környék... ugye Te is szeretnéd?? Ha kell az én együttérzésem segítsége, akkor a TIÉD!!!
Örömmel olvastam a híradásodat. Nagyon szorítok, hogy sikerüljön a tervetek! Tudom mit jelent a vidéki élet, az összes előnyével és hátrányával. A békés környezet , a nyugalom, a csend segít feltöltődni, elviselni a rohanó, munkával teli napokat. Kívánom, hogy minél előbb megtapasztalhassátok a falusi élet örömeit! Üdv. Superkeri
Mindig nagy élvezettel nézelődöm itt a kertesben. Kartika, nagyon szép tájakon jártatok. Szétnéztem hozzá még az osztrák honlapokon is. Nézelődés közben olyan gyorsan elrepül az idő, hogy szinte hihetetlen.
Bizonnyára emlékszetek még arra, hogy kert nézegetőben járogattunk az utóbbi időben. Egy édes kis viskó elől integettem is nektek:
Nos, tegnap óta nagy dilemmában vagyok. El is mesélem, hogy miért.
Évek óta nézegetem a vályog házikókat a falvakban jöttömben és mentem. Egyik sarki házikó nagyon megtetszett. Ott jártunk el előtte és mögötte. Ez az a falu, ahol a napi tejecskémet veszem, ahol egy másik utcában egy csomó kecske is legel az útmentén. Tegnap délután a házikó mögé a széles árokpartra egy tehénke volt kikötve...
Mindig, amikor arra jártunk, mondogattam, hogy ez a házikó milyen szép s ha egy lottó ötösünk lenne, akkor meg is vehetnénk. Hisz manapság a pénz nagy úr s a szükségen már sokan meggazdagodtak. Miért ne kínálhatnék én annyit ezért a házikóért, amiért szóba állnának velem s innen egy palotába költözhetnének. Nekünk ez a házikó a kerttel pedig tökéletesen megfelelne.
Tegnap reggel, amikor arra jártunkban mondtam is a páromnak, milyen szép nagy kertje van s mekkora benne az elszáradt gaz, biztosan nem művelik. A paletták is mindig be vannak csukva.
Tegnap hazafelé szokás szerint, mintha üdvözölném, az autóból pillantásommal a házikót kerestem. Becsukott palettájáról valamit lengetett a szél. A fékre léptem és visszafordultam. Megálltam az útszélen s mivel elég messze van onnan a házikó kiszálltam s odamentem: Eladó és egy telefonszám állt a papíron.
Tegnap a jégbarlangról írtam, ma írok a Mamut-Barlangról.
A barlang a termeinek mérete után kapta a nevét. 1910-ben a barlang felfedezésekor. Amikor az első óriás barlangot felfedezték még senki nem gondolta, hogy ezután majd 50 km hosszú járatlabirintussá fog borulni. 1 km a útvezetés és 80 m a szintkülönbség. Itt a túra alkalmával elmagyarázzák a kőzet lerakódását egy őstengerben és egykori tengerfenék felgyűrődéseit hegységgé ahol a gyűrődések során barlangok hasadékok keletkeztek.
Felejtés csarnok: szép példa hogy talált utat a víz a közethasadékokat követve, a szűk repedésekből hogyan lettek nagy barlangok.
Ős-Traun: a csarnokok több mint valószínű a jégkorszak előtt keletkeztek és a bejáratok a talajszinten voltak. A gleccserek egy idő után mély völgyeket vájtak ki és ezáltal a barlangok szárazra kerültek. (a víz most a völgyszinten alakítja tovább a banlangokat)
Éjfél csarnoka: a legtávolabbi részen helyezkednek el, de még nem jutottak a végére
Árnyékok birodalma: Ez a lepkék, denevérek és a jégkorszakot átvészeli „vak barlangi bogarak” birodalma
Kartika, ígéretéhez híven a korábbi útjukról is küldött képeket és beszámolót, íme:
Ígéretemhez híven, írokmég egy kétbeszámolót a tavalyi és tavalyelőtti Ausztriai utunkhoz, ami ezt tájegységet kiegészíti és kicsit már átkalandozunk felső Ausztria tartományba.
Ausztria ezen részét, ahova mi járunk, hegyek, hegyi tavak, erdők jellemzik nagyon-nagyon sok látnivalóval. Minden szezonban kedvelt, nyáron nyaralások, kirándulások és túrák, de ugyanezt el lehet mondani a tavaszról és az őszről is. Télen pedig a sízés minden mennyiségben.
Fel vannak profin készülve a vendégfogadásra (szerintem minden erről szól, ez óriási nagy bevételi forrása az országnak)
Minden nagyobb településen (de kicsin is) van turista információ megy ellát mindenféle prospektussal, térképpel, programokkal csak győzz belőle válogatni.
Tavalyi utunk során megnéztük a Dachstein Hohlen-i barlangokat, az Óriás jégbarlagot, a Mamutbarlangot. Sajnos kevés képet tudok majd erről közölni két dolog miatt:
a fényképezőgépemmel gond volt és ez azt okozta, hogy pár kép után lemerült (a guta kerülgetett)
Nem engedtek vakuzni a barlangokba, ahol egyébként félhomály van, mert nem használ a jégcsodáknak és nagyon vigyáznak rájuk
Egy kis „mese”
Obertraun (ami a Hallstatt- i tó alsó részén fekszik) nagyon sok kirándulás kiindulópontja lehet a Dachsteinre. Obertraunból kétszeres átszállással függővasúton jutunk fel a ritka szép barlangokba. A vasút első része felvisz 1346 m magas Schönberg almig innen egy kis gyalogtúrával jutunk el a világhírű Dachstein-i Óriás és Mamut barlangba. Ez két különböző barlang két külön túra. A túrák csak vezetővel történnek és fix. Időpontokban és létszámmal indul. (kevesebb lehet, több nem)
A karszt: szinte elképzelhetetlünk hosszú idővel 200 millió évvel ezelőtt rakódott le egy tenger fenekén a mi Dachsteint felépítő közet, a dachstein-mészkő. A földkéreg mozgása során a hajdani tengerfenék hegységgé gyűrődött fel. Hosszú ideig alakította a csapadék víz a kőzetet, formázta behatolt a repedéseibe és kitágította azokat és formákat hozott létre.
A jégbarlang bejáratát évszázadok óta ismerték a helyiek, de féltek a behatolástól.
A vezetés útvonala 1 km, a szintkülönbség 70 m, a barlang 1.458 m-en van.
Először a jégmentes Cseppkőterembe lehet bejutni, itt levő patakok még a mai napig is új utakat keresnek maguknak ( Ausztria legnagyobb víztárolójaez a rész)
Innen lehet bejutni az Artus király csarnokába a barlangi medve lelőhelye volt régen, a jégkorszak végével halt ki. (az ősember vadászzsákmánya volt)
Innen a Jégpalotába jutunk, ez az első igazán jeges terem.
Majd a Parsifal csaknok következik, itt az év 9 hónapjában 0C alatti a hőmérséklet, alul a Jéghegy, fent a Grálerőd.
Innen a Kristálygleccser következik, majd a Trisztán csarnok, ahol a legvastagabb a jég 25 m!! A Jégkápolna a következő látnivaló ami a Trisztán csarnok jegéből emelkedik ki, a barlangi légáramlás hozta létre, alakja változik az időjárási viszonyoknak megfelelően.
Némelyik 30 m magas és 200 m hosszú gótikus csarnok, földalatti megfagyott gleccserek és vízesések, jégpaloták kápráztatják el az embert rafinált megvilágításban. Különböző színekben különféle időpontokban a kisérő által vezérelten felgyulladnak pillanatokra a látványosságok mellett a fények, aztán kialszanak vigyáznak hogy a hő hatására ne olvadjanak el a csodák. Volt olyan terem ahol zongora állt a közepén és alkalmakkor zongora hangverseny van.
Képek a barlanghoz vezető útról, a barlang bejárata és egy sikerült kép a barlangban levő gleccserről.
Köszönöm szépen a tök felhasználására asok ötletet. Ennek már biztos ki lesz fejlődve a magháza. Csak már nem fog esetleg beérni. Még rajta hagyom természetesen a zöldeket, sőt a sárgák is rajta vannak még a száron. Biztos fogok pontosabb receptet kérni majd ha aktuális lesz.
Kartika! Megnézem a két recidet majd. Csak az a abaj, hogy ez nem teljesen érett sütőtök lesz amit szeretnék felhasználni. Köszönöm mindkettőtöknek.
Kenyérke! köszi, nagyon szép!
A többit is nézgettem, jó egy órát eltöltöttem vele. Ezentúl ha fáradt és kedvetlen leszek, akkor ezeket is nézegtni fogom, csodás emlékek és új dolgok bukkanak fel és a feltöltödést adják nekem.
a tököt én is nagyon szeretem, igaz főzeléknek nem, de rántva, sütve, süteménybe megeszem. Én is sonkatöknek ismertem és én is szeretem mert hamar sül és finom. Ha a receptek között megnézitek két sütőtökös receptem is van fent, amit megcsináltam és mindkettő nagyon finom. (először a fiam finnyázta milyen lesz, mikor ette azt mondta: hát anyuka ez nagyon jó!)
Mindig megerősíted bennem a hitet, hogy valami hasznosat, esetleg tovább vihetőt, bővíthetőt azért csak sikerült közreadnom, ha nem is sütök-főzök annyit kis 2-személyes mindig úton háztartásunkban. Üdv. :-))
Felénk az Amerikai sütőtököt sonkatöknek hívják. Télen mi is sokszor sütünk ilyet. Nagyon finom, édes és mivel nem vastag, hamar meg is sül.
Most cukkiniben vagyok nyerő. Ízlik a családnak.
Köszi a sok jó ötletet a tök felhasználásához. Nagyon aranyosak a "tökös" kompozíciók, és persze a többi kép is szuper! Az őszi tájképek-fotók megerősítettek abban a gondolatomban, hogy egy szép keretbe foglalva még dekorációként is jó szolgálatot tennének. Üdv.
Köszönöm a megtisztelést. A tökstúdiumnak még csak az eljén járok, de egy pár ötletem ehhez a tökhöz a gyakorlatból van.
Ha a magház nincs kifejlődve, a héja zöld, akkor nagyon finom kirántva. Zsemlemorzsásan vagy tojásmasszában megforgatva (bors, szerecsendió ízesítéssel). Ha már nagyobb, de nem eléggé édes, akkor krumplipürének, felfújtnak körítésként, esetleg tökpuffancsnak, mackónak, sztrapacskának (vízben kifőzve a mackó tésztája nokedli szaggatón áttdörgölve) túróval,káposztával, darált dióval dióval sósan/édesen stb.
Igen nekem az amerikai sütőtök terem a kertben. Ha már ilyen jó kis tök szakértő vagy azt szeretném krédezni, hogy ami nem fog beérni, tehát teljesen zöld marad abból mit lehet készíteni szeerinted ? Lesz egy jó pár darab ahogy elnézem. Azt tudom már, hogy ha csak egy kcisit lesz sárga az már a pincében beérik. Remélem tudsz nekem segíteni, mert sajnálnám kidobni azokat amik zöldek maradnak. Üdv:Julika
Tegnap meglátogattam kis kedvenceimet és fotóztam. Az elmúlt napok igen meggyötörték az anyanövényt.
A 002 és 034 felvétel között nincs nagy fejlődés. Sőt szegény az ősz által megkopasztva eléggé meggyötört képet nyújt.
A kisebbik 001 és 003. Siralmasan nézett ki. A. ma kifürdetve kiteszi Big Max mellé egy pár napra napozni, aztán haza hozzuk az erkélyre.
Big Max szemmel láthatóan nagyot fejlődött. Úgy uralja most a tájat a kertben, hogy öröm nézni. 30 kg-os azért ő sem lesz. Sajnos az esős nyárelő miatt kedvenceim későn fogantak. Talán egy jó meleg hónap még nagyot lendíthetett volna rajtuk.
Itt folytatnám a társalgóban felvetett gondolataidat.
Bármilyen fényképező eszközzel a kezünkben indulunk el, 1-1 felvételnél vagy felvételsorozatnál több mindent kell eldöntenünk, melyhez aztán a rendelkezésre álló technikát rendelhetjük.
Nekem mindig a tájképek voltak fontosak s a gépeket is ennek figyelembe vételével vettem s egészítettem ki. Természetesen az anyagi lehetőségeim is meghatározóak voltak. Egy igazi jó alapgép, ami talán minden nekem fontosat képes lett volna megörökíten 700 E. forintnál kezdődött. Ehhez néhány tele és széles látószögű objektív... Szóval sok. Viszont ezek a képek igazolják, hogy szuper felszerelés nélkül is lehet csodás képeket készíteni.
Bármilyen gépet használjon is az ember, mindig fontos a képkompozíció. A motívumok és színek harmóniája, amit a nagy egészből megragadunk. Fontos továbbá, hogy a látottakon túlmenően egy adott hangulatot, varázst is képesek legyünk közvetíteni, amit ugyan minden ember beállítottságánál és háttér ismereteinél, kulturkörénél (hazája) fogva másképpen érzékel, de ez a többlet eljut hozzá, megragadja s ha csak néhány pillanatra is, de más dimenziókba emeli.
Ingmar Wesemann Herbstlich(t) képe a pillanat tökéletes megragadása egy jól kiegyensúlyozott fény és árnyék kompozícióban az évszak színeiben. A kép további érdekessége, a pillanat. A naplemente aranyló hídja most kezd épülni.
Aztán maga a szójáték is mely a kép címe: Herbstlich: őszies, őszi Herbstlicht: őszi fény, az ősz fénye
Ingmar Wesemann egy 25 éves tiroli diák, aki imádja szülőföldjét.
---------------------------------
Irás közben ide-oda kellett ugrálnom az oldalak között, hogy gondolataimat rendezgessem. Az utat elveszítettem, de ezt képet sikerült megörökíteni: Címe: Álom
Szia Piroska! én is köszönöm a beszámolódat, nagyon jó volt. Többször jártam Görögországba, ezek közül több helyen voltam, de volt ami számomra ismeretlen volt. Delphiben mi is jártunk, nagyon szép élmény volt. Mi is ezért kerültünk egy nagyot, mert az utirány Korinthosi csatorna volt. Akkor még ez a hid nem létezett azt hiszem, mivel nem emlékszem rá. Szépen megtervezett jó nagy útatok volt, tele látnivalóval élménnyel.
További ilyen szép utakat kívánok.
Küldöm a nyaralási fotóválogatás utolsó részét. Ha lehet településenként tedd már oda a képeket. Ha úgy nem jó Neked szóljál és átírom a szöveget.
„Ma a nyaralási fotók utolsó adagját küldöm el Nektek. (Legalábbis abból a válogatásból amit ide kiválogattam.)
Egy egész napos kiránduláson Olympiában is jártunk. Odafelé gyönyörű ám elég veszélyes főúton mentünk. Kb. 2000 – 2500 méter magasságban a hegyeken kanyargott az út. Több helyen olyan szűk volt a hely, hogy egy sávon közlekednek mindkét irányba annak ellenére, hogy igazi hegyi szerpentin tele hajtűkanyarokkal. Érdemes vigyázni a sebességgel. A legrosszabbul akkor éreztem magam mikor egy kis településen vezetett át egy ilyen szakasz. Balra a házak töve jobbra a szakadék, és éppen csak elférsz.
Az első fotón azt a helyet lehet látni a nagy olympiai ásatási területből ahol az olimpiai lángot a mai napig meggyújtják. Itt volt az oltár, és egy fém (általában 3 lábú) edényben égett a láng.
A második fotón annak az épületnek a romjai láthatóak, amely a szobrász Pheidiasz műhelye volt, amikor a 12 méter magas ülő Zeusz szobrot faragta aranyozott elefántcsontból. Később korakeresztény templommá alakították át, innen a sok kereszt ábrázolás.
Rion – Antirion híd: Ezen a hídon át jöttünk hazafelé, hogy Delphit útba tudjuk ejteni. Ez ma a világ legnagyobb kábel felfüggesztésű hídja. Gyönyörű. Jól megkérik az árat: több mint 10 eurót kellett az áthaladásért fizetni. Az első képen még szemből látható a híd. A második képet az autóból menet közben fotóztam. A harmadik és negyedik fotót a híd túlsó oldalán készítettük, az egyiken a családommal együtt, a másikon magában látható a híd.
Delphi: Delphiben sajnos a látnivalók töredékét tudtuk megtekinteni csak, mert ünnep lévén bezárt a múzeum és az ásatási terület. Csak a szentély és a tornaterem romjai voltak nyitva. Ez bosszantó volt, mert én utánanéztem a neten és estig kellett volna nyitva lenniük. Erről a szentélyről mutatok egy képet.
Bár több száz fotóm van még dióhéjban ennyiben szerettem volna összegezni azt a sok szépet amit láttunk. Üdv: Piroska"
Piroska! Nagyon szépen köszönjük az élvezetes beszámolót. Jövőre hova megyünk ??
Mindenkinek további szép napot kívánok, üdv, Margit
Kedves Látogatók! Sajnálattal arra jutottam, hogy átállítottam a társalgót, így most csak regisztrációval és belépve lehet ide is írni. Üdv, Margit
Hangulatjelek
A linkek új ablakban nyílnak. A kívánt vigyorik jobb klikkel másolhatók a hozzászólásba. Aki nem Internet Explorert használ, a bal oldali menüben találja a súgót.
Margit: emmargit@gmail.com
Egyéb elfoglaltságaim miatt átmenetileg nem tudok a levelezésemre kellő időt fordítani. A problémákat, kérdéseket inkább a fórumban kérem feltenni, ahol többen is segítséget tudnak nyújtani, mert nem ígérem, hogy belátható időn belül válaszolni tudok az e-mail-ekre. Elnézést: Margit
AJÁNLOM AZ OLDALT
Örömmel olvastam a híradásodat. Nagyon szorítok, hogy sikerüljön a tervetek! Tudom mit jelent a vidéki élet, az összes előnyével és hátrányával. A békés környezet , a nyugalom, a csend segít feltöltődni, elviselni a rohanó, munkával teli napokat. Kívánom, hogy minél előbb megtapasztalhassátok a falusi élet örömeit! Üdv. Superkeri
??
