Kovász készítése - E.Margit
Nekem a gyorskovászos kovászindítás vált be, mert erre nem kell 3-5 napot várni, mire használható lesz.
Beírom a gyorskovász készítését, majd a további teendőket is.
Kovász:
Este: 1 dl langyos víz 1 kk méz 0, 7 dkg élesztő
ezeket összekeverni és néhány percig állni hagyni
13 dkg BL 80-as lisztet belekeverni, majd 12 órát állni hagyni szobahőmérsékleten. Eddigre felhabzik és jó savanyú illata lesz. A „cefre szag” is elég kifejező rá, valaki ezzel illette :-))
Ekkor már lehet sütni vele. Egy-két kanálnyit el kell venni belőle és - már méregetés nélkül - néhány kanál liszttel és vízzel galuska tészta sűrűségűre kell bekeverni. Ezzel „etetjük” a kovászt. Ezt addig szoktam szobahőmérsékleten hagyni, amíg az előbb leírt állapotot eléri. (Külső hőmérséklettől függően néhány óra, fél nap. Ha nagyon hűvös van akkor egy nap is lehet.) Ha már 2-3-szor visszakevertem a doboz aljára és jó savanyú az illata, akkor beteszem a hűtőbe. 3 hét volt a leghosszabb idő, amit a hűtőben töltött etetés nélkül, ezidő alatt semmi baja nem lett.
Sütéshez néhány órával hamarabb veszem elő a hűtőből, hogy szobahőmérsékletre fel tudjon melegedni. Ha elfelejtem, vagy hirtelen ötlettel állok neki sütni valamit, akkor a mikró olvasztóprogramján melegítek rajta 2-3 x 1/2 percet, így pillanatok alatt felmelegszik és használható. Tulajdonképpen hidegen is fel lehet használni, ilyenkor az egyéb folyadékokat szoktam egy kicsit meglangyosítani. A maradékot ismét megetetve folytatódik, amit az imént leírtam.
Rozskovászt úgy csináltam, hogy egy evőkanál búzakovászt átetettem rozsliszttel, azóta csak ezt teszek bele.
Nekem egy-egy fél kilós vajas dobozban, lezárt fedővel van a kovászom, ebbe belefér a legaktívabb állapotban is. Ha nagyon ki akar kéredzkedni, akkor visszakevergetem.
(Kiegészítés néhány hónappal később: Mára már nagyobb dobozokban "lakik" a kovászom, mert sokkal többet használok. Ezért egyszerűbb nagyobb mennyiséget bekeverni, majd így használni belőle. Így nem feltétlen van szükség minden használat után a kovász szaporítására.)
A kovásszal készült kenyérhez több idő kell, mint a csak élesztőshöz, de ezt igyekszem a receptekben rögzíteni. Viszont megéri szerintem ezt a plusz ráfordítást, mert nagyon finom kenyeret lehet vele sütni.
Nem jut eszembe több leírni való a kovászról, ha kérdése van valakinek, kérem írjon a fórumon és válaszolok vagy ott, vagy kiegészítem ezt a kis leírást.
Hosszú idő eltelt, amióta az előzőeket írtam. Azóta nagyobb dobozt kaptak a kovászaim és mostanában már hidegen, a hűtőből egyenesen felhasználom őket. A tésztához hozzátett vizet szoktam meglangyosítani egy kicsit. Az etetéstől úgy érzem elég sokan tartanak, ezért készítettem erről egy képsort. Szándékosan nem fogok az eltelt időről írni, mert nagyon befolyásolja a környezet hőmérséklete ezt. A képeken egy darabig mindkét kovászom látható, majd a későbbieken már csak a rozs. Ennek az az oka, hogy a búzakovászra ráetettem még egy kis liszttel, mert teljesen elfolyt, így némi fáziskésést okoztam neki. Amúgy is lényegesen látványosabb a rozskovász munkája. A búzakovász is ugyanezeken a folyamatokon megy keresztül, de kevésbé látványos módon. Ha a mozgása elcsendesedik és savanyú az illata, akkor az is jó.
Az etetés maga, csak liszttel és vízzel való bekeverést jelent, ilyen sűrűre:
A továbbiak:
Látható a képeken, hogy az érési folyamat alatt mennyire elfolyósodik a kovász, ezért is szoktam ennyire sűrűre keverni az elején.
Hogy mennyi idő mindez? Nyáron lehet egy nap, ha nagy hőség van. Télen, főleg, ha egy kicsit hűvös van a konyhában, akár 4-5 nap is lehet, főleg a búzakovásznál. Itt is érvényes, hogy nem az eltelt időt, hanem a kovász állagát kell figyelni és szorgalmasan kevergetni az aktiv fázisában. |